Hasznos információk a videó anyagához

  • Miért fontos a tető illetve a padlásfödém hőszigetelése?

    Alapvetően örvendetes, hogy hazánkban meglehetősen elterjedt a homlokzati falak utólagos külső hőszigetelése (a kivitelezést sok probléma kíséri, de ez egy külön történet). A legtöbb esetben azonban a beavatkozás ennyiben ki is merül. Ugyanakkor az ún. termikus burok felső vonalának is hőszigetelése is ésszerű lenne, hisz a meleg most már ebbe az irányba igyekszik, és a jól hőszigetelt falak esetén a hőveszteség jelentős részét a kevésbé jól hőszigetelt felső felületen keresztül kiáramló hő teszi ki.

    Ezért fontos, hogy ezeket a felületeket is hőszigeteljük az ésszerűség mértékéig.

  • Megtérülő beruházás-e?

    A padlásfödém hőszigetelése néhány év alatt megtérül, sokkal rövidebb idő alatt, mint a homlokzati hőszigetelés, hiszen itt ugyanolyan hőszigetelő teljesítmény sokkal kisebb költséggel megvalósítható, ugyanis általában elmaradhat az állványozás és a vakolás jelentős költsége.

    A beépített tetőtereknél ez a költség némileg magasabb, mint a padlásfödém esetében.

  • Milyen megoldások léteznek beépített tetőtér esetén?

    A korábban alkalmazott módszerek, amikor kizárólag a szarufák között alkalmaztunk hőszigetelést, korszerűtlenek, már ma is elavultak, de 2018-ban tovább szigorodnak az előírások. Amennyiben a szarufa között jó állapotban van a hőszigetelés, akkor az megtartható, de a szarufákon belül vagy kívül kiegészítő hőszigetelésre van szükség.

  • Melyik éri meg: a belső vagy külső oldali hőszigetelés?

    Általában mindkettő megtérülő beruházás, talán inkább úgy tehető fel a kérdés, hogy melyik éri meg jobban. Az erre adható válasz azonban nagyon sok tényező függvénye: milyen a tetőtér alakja, mennyire értékes az alapterület , stb.

    Általánosságban elmondható, hogy ha az alapterület értékét nem számítjuk, akkor a belső oldali kiegészítő hőszigetelés alacsonyabb kivitelezési költséggel valósítható meg. El kell fogadni azonban, hogy ez a belmagasság, illetve a hasznos alapterület csökkenésével jár. Ha ezeket számszerűsítjük, akkor fordulhat a kocka, és kiderülhet, hogy a külső oldali kiegészítő hőszigetelés már a kivitelezés pillanatában megtérül.

  • Milyen előnyei vannak a belső oldali kiegészítő hőszigetelésnek?

    Ez esetben alacsonyabb anyagköltséggel kalkulálhatunk. A belső burkolat lebontásával a párafékező réteget kijavíthatjuk. Hátránya, hogy a kivitelezés idejére az adott tetőszakaszból ki kell költözni, illetve a hasznos alapterület csökken.

  • Milyen előnyei vannak a külső oldali kiegészítő hőszigetelésnek?

    A kivitelezést általában anélkül el lehet végezni, hogy a burkolatot meg kellene bontani, illetve a szobából ki kellene költözni. Az alapterület sem csökken értékes négyzetméterekkel. (Fontos, hogy mennyi az értéke az alapterületnek, nem mindegy, hogy 100.000 vagy 500.000 forintot ér egy négyzetméter). A táblás anyagokkal egyserűbb és gyorsabb a kivitelezés ami szintén fontos tényező.

    Mivel a héjazatot el kell távolítani, érdemes az ütemezést akkorra tenni, amikor a tetőfedés javítása vagy cseréje amúgy is esedékes.

  • Hogyan változnak az elvárások?

    Habár mindenkit jogkövető magatartásra buzdítunk, jelen esetben nem az előírásoknak való megfelelőség a legfontosabb, hanem a lakótéri komfort, az üzemeltetési költségek csökkentése és az ingatlan értékállóságának biztosítása a tulajdonos jól felfogott érdeke szerint.

    Az értékállóság összefügg azzal, hogy milyen energiafogyasztással számolhatunk, ez viszont az összefügg az aktuális követelményeknek való megfelelőséggel. Érdemes tehát figyelnünk az előírások változásait, mert néhány éves távlatban beépülnek a piaci viszonyokba. Gondoljunk csak arra, hogy ma már többlet értéke van egy (valós…) A+ besorolású ingatlannak.

    A magánerős családi ház építésekre késleltetve, 2018-ban lépnek életbe azok az előírások, amelyek a közpénzből vagy támogatással épült épületekre 2015. január 1-től már érvényesek.

    Aki ma építkezik vagy felújít, előnyhöz juthat, ha a megfelelő hőszigeteléssel gondoskodik az ingatlan értékállóságáról.

    A fűtött tetőteret határoló szerkezetekre vonatkozó előírások egyharmaddal szigorúbb feltételeket írnak elő, mint a jelenlegiek: 0,25 W/m2K-ről 0,17 W/m2K-re változik az előírás.

    Tájékoztatásképpen: a 15 cm-es szarufaközt kitöltő hőszigeteléssel szakszerűen kivitelezett tető hőátbocsátási tényezője 0,40 W/m2K. (lambda 0,04 W/mK, 90 cm-enként egy 10/15-ös fenyő szarufa).

  • Mi a hőhíd?

    Az épületfizika meghatározása szerint az épülethatároló szerkezeteknek azon részeit, melyeken többdimenziós hőáram alakul ki, hőhidaknak nevezzük. A gyakorlatban ez nagyobb hőveszteséget jelent és alacsonyabb belső felületi hőmérsékletet. A hidegebb felületen hamarabb létrejöhet a páralecsapódás illetve penészedés. A tetőszerkezetben a fenyőből készült szarufa sokkal rosszabb hőszigetelő, mint a korszerű hőszigetelő anyagok, ezért hasonló hőhidat képez, mint a tégla falban a vasbeton pillér. A szarufa alatti vagy feletti hőszigeteléssel a hőhídhatás csökkenthető, ez energetikai és állagvédelmi előnyökkel járhat.