A napelemeknél elengedhetetlen a megfelelő szellőzés, hiszen ez gondoskodik a panelek hűtéséről. De hogyan teljesülhet ez a tetőcserépbe integrált szolárcellák esetében? Nézzünk a dolgok mögé, és mindenre (nap)fény derül!
Nagy örömünkre a
Terrán Generont, 2019-es bevezetése óta,
egyre többen ismerik meg idehaza és a környező országokban is.
Ezzel együtt azonban egyre több félreértés, téveszme terjed vele kapcsolatban, háromrészes sorozatunkban ezért ezeket tisztázzuk. Előzőleg már kitértünk az
árát érintő kérdésekre, most pedig lássuk
a második leggyakoribb tévhitet,
miszerint a tetőcserépbe épített napelemcellák könnyen
túlmelegednek.
Miért ellenség a meleg?
Laikusként először is
felmerülhet a kérdés, hogy a napelemeknél, amelyek a napsugárzás energiáját hasznosítják,
miért okozhat egyáltalán gondot a magasabb hőmérséklet, hiszen biztosan napsütéses, vagyis melegebb időre tervezték őket.
Nos, a válasz egyszerű: mint a legtöbb elektromos rendszernek,
a szolárpaneleknek a hatékonysága is csökken, ha felhevülnek.
Sok napelemhasználó éppen emiatt csalódva
figyeli a rendszere napi mutatóit nyáron: azt várják,
hogy a kánikulában, amikor egy felhő sincs az égen,
az folyamatosan a névleges teljesítményen termel majd. Azonban
a szolárrendszerek névleges teljesítményét a
standard teszt körülményeken (STC) mérhető adatokkal adják meg.
A teszthez
laboratóriumban, mesterségesen állítják elő az egyenletes napsugárzást, a napelemek
hőmérsékletét pedig fixen 25°C-on tartják. Nyáron azonban
a panelek (mind az inroof, mind az onroof technológia esetében)
legmagasabb hőmérséklete ennél jóval több/ kétszer-háromszor ennyi is lehet, ez pedig valamelyest negatívan befolyásolja a teljesítményt.
Éppen ezért a napelemes rendszerek
inkább a napsütéses tavaszi és őszi napokon érik el vagy közelítik meg a névleges
csúcsteljesítményüket, hiszen akkor a hőmérséklet nem magas. A
hűtés pedig éppen azért fontos, hogy kánikulában se veszítsenek sokat hatékonyságukból, így éves szinten biztosítsák az elvárt energiatermelést.
A kulcs a szellőzés
Persze a hűtést a napelemek esetében
nem úgy kell elképzelni, hogy ventilátorokat építenek be.
Természetes szellőztetés gondoskodik arról, hogy ne hevüljenek túl a panelek. A tető síkja fölé telepített,
nagytáblás rendszerek esetében a héjazat és a panelek között mozgó levegő biztosítja ezt.
A
Generon ezzel szemben beépül a héjazatba, és emiatt terjedhetett el az a tévhit, hogy nem szellőzik kellőképpen. Az igazság azonban, hogy
a szakszerűen megépített cseréphéjazatok mögött minden esetben szükséges egy – minimum 5 cm vastagságú –
átszellőztetett légrés, ahol a felmelegedő levegő a kéményhatás elve alapján távozhat, és a helyére a környezeti levegővel azonos hőmérsékletű levegő érkezhet. Ezt
a légréteget az alátétfólia és a cserepek között elhelyezett, úgynevezett
ellenlécekkel lehet elérni. A Terrán
Generon esetében a légréteg minimális vastagsága 7,5 cm, de alacsonyabb hajlásszögű tetőknél, valamint hosszabb szarufák alkalmazásánál még tovább ajánlott ezt növelni, hogy ellensúlyozzuk a kedvezőtlenebb áramlástechnikai helyzetet. Az így kialakított
légrésben cirkuláló levegő kellően intenzív hűtőhatást biztosít, ezáltal a Generon modulok
érdemben nem melegednek fel jobban, mint a hagyományos napelemek.
Ennek köszönhetően
a Generonnal megtermelhető energia éves viszonylatban megegyezik az azonos teljesítményű
onroof rendszerekkel. Számos más szempontból –
főleg az esztétikum terén – pedig összehasonlíthatatlanul
többet nyújt! Mivel
belesimul a tető síkjába, prémium megjelenést biztosít az ingatlan számára és
növeli annak értékét.
Tetőépítés vagy -felújítás során sokan nem szánnak kellő időt a tervezésre, ezáltal nem jól mérik fel a szükségleteket, lehetőségeket.
Korábbi bejegyzésünkkel segítünk, hogy ön ne kövesse el ezt a hibát!