A tetőfedés egy építkezés során mindig is kiemelt jelentőségű esemény volt, hiszen így vált teljessé és védetté az otthon. Azonban évszázadokon keresztül egyfajta misztikum is körüllengte – a tetőcserepektől kezdve a héjazat telepítéséig olyan hiedelmek és rítusok kapcsolódtak hozzá, amelyek meghatározó részeivé váltak a népi kultúrának.
A Bokrétaünnep – amikor égig ér a munka
Amikor egy épület elérte a legmagasabb pontját – jellemzően a tetőszerkezet felállításakor –, a mesteremberek zöld ágakból, virágokból bokrétát kötöttek, amelyet a tetőcsúcsra tűztek, hogy a ház és a lakói szerencsések legyenek. A hagyomány szerint az építtetőnek ilyenkor meg kellett vendégelnie a tetőfedő szakembereket, hogy megőrizze jóakaratukat és áldásukat.
Rejtett talizmánok a tető alatt
A régmúlt egyik fontos hagyománya volt „védelmező” tárgyakat rejteni a tetőszerkezetbe. A gerendák közé elhelyezett pénzérmék, vallási relikviák, szentképek vagy különleges állati csontok célja az volt, hogy megóvják a házat és lakóit a rossz energiáktól. Egyes vidékeken gyerekcipőt vagy egy újszülöttől származó hajtincset dugtak el a tetőlécek alatt, hogy a házban mindig béke honoljon. Máshol azonban kenyérdarabot, bort vagy szenteltvizet tettek a gerendák közé, hogy megvédjék a házat a villámcsapásoktól, a tűztől és a rossz szellemektől.
Szerencse és világok közötti átjáró
A kémény különleges szerepet töltött be a babonák világában, ugyanis összekötötte a belső teret, a meleg otthont az ismeretlennel, a természeti erőkkel, a szellemekkel vagy épp az égi világgal. A kéményseprőről még ma is úgy gondoljuk, hogy szerencsét hoz, főleg, ha megfogjuk a gombját. Egyes helyeken újévkor szándékosan beengedték a kéményseprőt a házba, hogy „behozza a jót”.
Tetőfedés holdfényben
Korábban az is hozhatott jó- vagy balszerencsét, hogy mikor fedték be a házat. A teliholdkor végzett munka hosszú életet és jólétet, míg az újhold balszerencsét hozott. Az esős, viharos napok nemcsak a csapadék miatt nem voltak előnyösek, hanem azért is, mert úgy hitték, azok „eláztatják” az új kezdetet.
Törött cserepek
Bizonyos népi hiedelmek szerint, ha az új tető építésénél véletlenül eltörött egy cserép, azt nem volt szabad kidobni. Inkább elásták a ház közelében, hogy „visszafordítsák” a balszerencsét. Más vidékeken éppen az ellenkezője volt a szokás: ha nem tört el egyetlen cserép sem a felhelyezéskor, az azt jelezte, hogy valamit még be kell „áldozni” az építkezés sikeréért. A régi időkben a tetőcserepek anyaga jellemzően agyag és kerámia volt, a magas minőségű beton tetőcserepekre kevésbé jellemző, hogy eltörnek.
Villámhárító vagy vaspatkó
A tetőkre – főként a bejárat fölé –, de a gerendák közelébe is előszeretettel akasztottak patkót, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és megvédjék a házat a villámlástól. Az épület legmagasabb pontjára egyébként vasból készült keresztet vagy szarvasagancsot is helyeztek villámhárítóként.
Az őrszem és a jós kakas
A tornyok, templomtetők csúcsán gyakran láthatunk fémből készült kakast. A hajnalt hirdető madár a kereszténységben a tagadásra és ébredésre, a néphiedelem szerint pedig a démonok elűzésére utal, a sötétség végét és a világosság győzelmét szimbolizálja. A forgó szélkakas egyébként nemcsak a légmozgás irányát mutatta meg, hanem azt is, honnan jön a veszély.
A jó szerencse választás kérdése is! Vásárolj ellenálló, esztétikus tetőcserepet kedvezménnyel. A Terrán Zenit Max vagy Rundo modelljei június 2. és július 31. között, vagy visszavonásig, akciós áron érhetők el. A tájékoztatás nem teljes körű, részletek a terranteto.hu/akcio oldalon olvashatók.
